A 2015. február 14-i rendes közgyűlésen elfogadott  módosított és egységes szerkezetbe foglalt   alapszabálya.

 

Az Egyesület adatai

Az Egyesület neve:  Boldog Salamon Kör Egyesület
Az Egyesület székhelye: 1038 Budapest, Templom utca 38.
Az Egyesület működési területe: az Egyesület működése kiterjed Magyarország egész területére.
Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.

Az Egyesület célja

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltak figyelembevételével

1.) Az Egyesület feladata olyan szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi a magyar kultúra legszélesebb értelemben vett bemutatását, gyarapítását. E cél érdekében ápolja és népszerűsíti a középkori keresztény magyar és egyetemes kultúrát, Boldog Salamon magyar király emlékét és tiszteletét, a középkori lovas és íjász testgyakorlást, a magyar képzőművészet és kézművesség megőrzött és élő hagyományait, a hét szabad művészet valamennyi ágát, különös tekintettel az irodalomra, a képzőművészetre és a zenére, valamint a filmre és a modern elektronikus médiumokra.

2.) Az Egyesületnek kiemelt célja a középkor szellemi hagyományaiban élő keresztény értékek felmutatása és folyamatos összevetése a modern média által irányított és közvetített világlátással.

E célok megvalósítása érdekében az Egyesület széles körben kíván a nyilvánosság elé lépni könyv- és lapkiadási tevékenységgel, előadások, koncertek, viták szervezésével, ösztöndíjak és pályázatok kiírásával a már bevett és a legújabb médiumok (internet) felhasználásával.

3.) Az Egyesület célja továbbá a modern és hagyományos képzőművészet, illetve a kézművesség – többek között a fazekasság, selyemfestés, bőrművesség, gyöngyfűzés- és üvegművesség, ötvösmunkák – alkotásainak, eszközeinek, módszereinek megismerése, megőrzése, népszerűsítése a nagyközönség, de elsősorban a gyermekek körében bemutatókon, szakkörök keretében, valamint kiállításokon és kézműves vásárokon.

Az Egyesület tagsága

1.)     Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

A tagok felvételéről – írásbeli felvételi kérelmük alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

2.)     Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki magára nézve kötelezőnek elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében való közreműködésre.

Az Egyesület rendes tagja:

1. az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik;
2. részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
3. ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira;
4. felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről a testületi szervek vezetőitől és a tisztségviselőktől;
5. választhat, illetve választható az Egyesület elnökségébe és egyéb (ad hoc) ügyintéző vagy képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
6. betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
7. a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli

Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

3.)    Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

1. köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
2. köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek a megvalósítását;

4.)    A tagsági viszony megszűnik:

1. a tag halálával illetve megszűnésével;
2. az Egyesület megszűnésével;
3. a tag kilépésével;
4. a tag kizárásával vagy törlésével.

5.)    Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

1.  az Egyesület céljával vagy az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes magatartása miatt az Elnökség javasolhatja a Közgyűlésnek a tag kizárását. A kizárási javaslatot a Közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően az Elnökség írásban, ajánlott postai küldemény útján közli az érintettel. Az érintett a Közgyűlésen előadhatja védekezését az Elnökség kizárási javaslatával szemben. A Közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesület azt a tagját, aki az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes magatartást tanúsít.
2.    azt a természetes személyt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

6.)     A Közgyűlés törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Fővárosi Bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

7.)        A tag kilépési szándékát az Elnökséghez kell, hogy írásban bejelentse. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.

 

Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

1.)          Az Egyesület szervezeti felépítése:

1.  Közgyűlés
2. Elnökség
3. Munkacsoportok

2.)          Az Egyesület tisztségviselői:  az elnök és az elnökségi tagok.

 

Közgyűlés

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A rendes Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.

• A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére levélben, faxon vagy e-mailen meghívót kell küldeni legalább 15 munkanappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

• A Közgyűlés összehívása az Elnökség valamely tagjának a feladata.

• A Közgyűlést össze kell hívni:

1. ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést;
2. ha az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek;
3. ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

• A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele személyesen vagy képviselője útján jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. A megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak abban az esetben lehet határozatképes, ha erre a tényre, erre a jogkövetkezményre előzetesen a meghívóban felhívták a tagok figyelmét.

• A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható a jelenlévők száma, a döntések tartalma és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, nyílt szavazás esetén a személye. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.

• A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
2. az Alapszabály elfogadása és módosítása;
3. tagdíj mértékének megállapítása;
4. az Elnökség éves beszámolójának elfogadása legkésőbb a tárgyévet követő év napjáig;
5. az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása;
6. döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

7.) A Közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A Közgyűlés ülésezései közötti időszakra a napi ügyek intézésére Elnökséget választ. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel elfogadott nyílt szavazással választja meg

Az éves beszámoló jóváhagyása a Közgyűlés általános határozathozatalának a szabályai szerint történik, egyszerű szótöbbséggel.

• Az Egyesület közgyűlése nyilvános, azon bárki részt vehet. A közgyűlés nyilvánossága csak személyiségi jogsérelem, illetve az adatvédelmi törvény sérelme esetén korlátozható.

• Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

 

Elnökség

• A 3 (három) tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra.

1.)        Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik, és ülései nyilvánosak. Az Elnökség bármely tagja e-mailen és szükség szerint írásban küldi el az elnökségi ülés tervezett napirendjét is tartalmazó meghívót.

2.)        Az Elnökség döntéseire is törvényszerűen alkalmazni kell a döntések Alapszabályban rögzített közlésére, nyilvánosságra hozatalára, az iratok betekintés rendjére vonatkozó szabályait.

• Az Elnökséget az Elnökség bármely tagja összehívhatja.

• Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökség kizárólag az Egyesület tagjai közül kerülhet megválasztásra.

3.)        Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazat egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

4.)        Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül, melyben fel kell tüntetni a hozott döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét. A jegyzőkönyvet két jelenlévő elnökségi tag írja alá. Az elnökség által hozott határozatokat be kell vezetni a Határozatok Könyvébe.

A jegyzőkönyv elkészítéséért, és a hozott döntéseknek a Határozatok Könyvébe történő bevezetéséért és az érintettekkel való közléséért az Elnök a felelős.

5.)          Az Elnökség feladata:

1. a közgyűlések közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – a közgyűlés hatáskörének gyakorlása, az Egyesület működésének irányítása;
2. tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
3. a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
4. az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés előkészítése;
5. az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
6. a munkabizottságoknak és a Tanácsadó Testület tagjainak felkérése ill. tagságból való törlés;
7. személyzeti munka irányítása; ügyintézők beszámoltatása;
8. az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
9. minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von;
10. az Elnökség dönthet az Egyesülettel kapcsolatos szerződések  megkötéséről, melyekről a Közgyűlést tájékoztatja.

6.)        Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el, igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

• Az Elnökség döntéseire is törvényszerűen alkalmazni kell a döntések Alapszabályban rögzített közlésére, nyilvánosságra hozatalára, az iratok betekintés rendjére vonatkozó szabályait.

8.)         Megszűnik az elnökségi tagság:

a.) a megbízás időtartamának lejártával;
b.) visszahívással;
c.) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével;
d.) lemondással;
e.) elhalálozással.

Visszahívással szűnhet meg az elnökségi tisztség, ha a tisztségviselő az elnökségi teendőit egészségi állapota, vagy valamely más tartós akadályoztatása miatt ellátni nem tudja, illetve akkor is, ha ellene kizárási eljárást indítottak.

9.)     Két rendes Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség hatásköre a döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről az Elnökség köteles beszámolni a Közgyűlésnek.

10.) Az Elnökség gondoskodik az Egyesület éves beszámolójának elkészítéséről, és annak tervezetét az évi rendes Közgyűlés elé terjeszti.

Az Egyesület Elnöke, az Elnökség tagjai

• Az Elnökség tagjai közül 3 éves időtartamra megválasztja az Egyesület elnökét.

Az Egyesület elnöke: Gallai Máté
lakóhely: 1038 Budapest, Rózsadomb utca 37. sz.
anyja neve: Klemmay Mária

Az Elnök feladata és hatásköre:

• az Egyesület tevékenységének irányítása;
• a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
• döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség    hatáskörébe tartozó kérdésekben;
• a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
• kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
• irányítja az Elnökség munkáját;
• vezeti az Elnökség üléseit;
• önállóan képviseli az Egyesületet;
• intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
• összehívja az Elnökség üléseit;
• vezeti az ügyintéző apparátust;
• irányítja az Egyesület gazdálkodását;
• utalványozási jogot gyakorol;
• gyakorolja a munkáltatói jogokat;
• minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

Az Egyesület elnökségének további tagjai:

Dr. Czakóné Simon Éva (lakóhely: 1038 Budapest, Templom u. 38.)

Dr. Cserta Gábor Józsefné (lakóhely: 1037 Budapest, Csermely köz 4. sz.)

Az Egyesület elnökségi tagjainak feladatai:

1. az Elnök távollétében ellátják az Elnöknek a 3.) pontban meghatározott feladatait;
2. az Elnök helyettesítése esetén az Elnökség tagjai közül bárki önállóan   jogosult az Egyesületet képviselni.
3. Az Egyesület Képviseletére az Elnökség bármely tagja jogosult oly módon, hogy az Egyesület nevében önállóan ír alá. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnökségi tagok önállóan jogosultak.

Az elnökségi tagság megszűnik:

1. a mandátum lejártával;
2. lemondással;
3. halállal;
4. tagsági jogviszony megszűnésével.

 

Munkacsoportok

Az Elnökség az aktuális célfeladatok megvalósításához szükség szerint ad-hoc vagy célzott feladatú egyéb munkacsoportot hozhat létre. A csoportok, amelyek élére az Elnökség vezetőt jelölhet ki, tevékenységüket az Egyesületi célok teljes körű szem előtt tartásával végzik.
 

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

• Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség készít el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

• Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

1. tagdíjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
2. magán és jogi személyek támogatásai;
3. az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
4. egyéb bevételek.

• Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

• Az Egyesület a céljának elérése érdekében jogszabályi keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat, az ebből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

• Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban megjelölt tevékenységre kell fordítania.

6.)     Az Egyesület tisztségviselőit, támogatóit és az önkénteseit, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, valamint a tagnak a tagsági jogviszony alapján az alapszabály szerinti cél szerint nyújtott juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

7.)       Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. Az Egyesület bankszámlája felett az elnökség három meghatározott tagja önálló aláírásával lehet rendelkezni.

8.)     E célokat nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységként Egyesület formájában végzi.

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített tevékenységet folytat .

9.)       Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

10.)     Az Elnökség jogosult a tagot vagy kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Az Egyesület várható éves bevétele nem haladja meg az húszmillió forintot. Amennyiben az Egyesület árbevétele meghaladja az 20.000.000Ft-ot, a Közgyűlés az Elnökségtől elkülönült felügyelő szervet hoz létre.

 

Döntések közlése, nyilvánosságra hozatali szabályok

a.)   A Közgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

b.) A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Elnökség nyilvántartja a Határozatok Tárában. A határozatok között fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és az ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az Elnök gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek az érdekeltekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra.

c.)     Az egyesület működése során keletkezett iratokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén előre egyezetett időpontban. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közlésről időszaki kiadványaiban és internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

Összeférhetetlenségi szabályok:

1.) A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója , élettársa a határozat alapján

1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.)   Az Egyesület megszűnését követő két évig nem lehet más Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan egyesületnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem elégítette ki.

3.)     Az Elnökség tagja, illetve erre a tisztségre jelölt személy köteles valamennyi érintett Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más Egyesületnél is betölt.

 

Az Egyesület megszűnése

1.)          Az Egyesület megszűnik, ha:

1. az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad);
2. a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz;
3. a bíróság feloszlatja;
4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését;
5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

2.)        Az 1.) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az 1.) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

3.)        A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

4.)        Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani, és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

 

Vegyes és záró rendelkezések

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok és a közgyűlési határozatok az irányadók.

Jelen Alapszabály egységes szerkezetben elfogadott szövege a 2015. február 14-án elfogadott módosításokkal készült.

 

Budapesten, 2015. február 14.